Kiskoromtól elkezdtem az álmodozást arról, hogy egyszer majd tanítani fogok, és pont olyan leszek mint egykori tanító bácsim. Ahogy én nőttem, úgy nőttek velem az álmaim, kiteljesedtek, s mindig a szívemben dédelgettem azt, hogy úgy tanítsak, hogy ezt a gyerekek ne vegyék észre: azt gondolják, hogy csak játszodtunk. Ha a nap végén a tanuló csak ennyit tapasztalt, számomra sikeres a nap.
Nyelvtanítás során elsődlegesnek gondolom a siker megtapasztaltatását, hiszen ez jelentős abban, hogy egy tanuló jól érezze magát a tanulási folyamat során. Ha jól érzi magát, akkor pedig vágyik az új tapasztalatokra, az újabb élményekre, egy áramlat ragadja magával. S ehhez elég csak játszani és szórakozni.
A tanulás pedig csak úgy megtörténik “magától”.
