A válaszadók 73 százaléka Hargitai megyei volt, a fennmaradó 27 százalék pedig Erdély más területeiről származott Szatmártól Brassóig. A felhívásra válaszoló pedagógusok hetven százaléka városi tanintézetben oktat, 93 százalékuk nő. A válaszadók közel fele negyven és ötven év közötti, az átlagéletkor is negyven fölötti. Ebből azt a következtetést vontuk le, hogy X-gerenációs pedagógusokról van szó, akik zömmel fiatal felnőttként találkoztak a számítógéppel, tehát nem beleszülettek a digitális korszakba, hanem később találkoztak vele. Számukra egy picit idegenebb terep lehetett az online oktatás” – magyarázta Veres Hanga. A kutatást vezető szociológus-közgazdász hozzátette: a minta arányosságát tekintve fontos adalék, hogy a válaszadók között körülbelül 25–25 százalékban oszlottak meg az óvodai, az elemi, illetve a középiskola alsó- és felső tagozatában tanító pedagógusok. Tudni akartuk, hogy az online oktatásban mennyire volt lehetőség fejlődésre a jobb tanítási élmény és eredményesség érdekében, valamint mennyi plusz munkával járt mindez. Illetve, hogyan működött a számonkérés, romlott vagy javult a diákokkal és a szülőkkel való viszony – sorolta a kutatás fókuszait az szakember
. Autodidakta-módon tanultak bele Mint megtudtuk, a kutatási eredmények arról tanúskodnak, hogy az oktatóknak intenzívebb munkát és jelentősebben több időt kellett fordítaniuk az oktatás és számonkérés megtervezésére és kivitelezésére. A digitális oktatásra való átállás sem könnyebbé, sem kényelmesebbé nem tette a nevelő és ismeretátadó tevékenységet, de sokkal nehezebbé vált a számonkérés, és arra sincs garancia, hogy a diákok önállóan dolgoztak a felmérőírás közben. A kutatás egyik fókusza volt ugyanakkor, hogy a digitális kompetenciák vagy a didaktikai módszerek terén szorulnak segítségre az oktatók, s mint a válaszokból kiderült, a pandémia kezdete óta mindenki vagy így, vagy úgy, de képezte és fejlesztette magát ezen a területen, ezért ősszel már jobban ráhangolódva tudtak teljesíteni a digitális oktatásban. Tehát menet közben egymástól és képzéseken, vagy akár a diákok segítségével sajátították el a online oktatáshoz szükséges technikai tudást. Másfajta módszertan szükséges „Tavaly ilyentájt készítettünk egy felmérést a tanárok körében. Akkor a megkérdezettek kétharmada mondta, hogy nehézséget okoz számára a digitális eszközök használata. A jelen kutatás elkészítésekor ellenben ez az arány megfordult, így most már a válaszadók több mint kétharmada otthonosan mozog az online térben” – fejtette ki Veres Hanga. Ezzel szemben a válaszadók zöme a didaktikai módszertanok terén segítségre szorulna.
A felmérésből továbbá az is kiderült, hogy bár a diákokkal való kapcsolat és kommunikáció nem romlott az elmúlt évben, a tanulók tudásszintje viszont igen. Egy +3 – -3-as skálán -1,12 lett az eredmény. Ez nem olyan nagy mértékű romlás, de ha az oktatás célja a tudás gyarapítása, akkor ez mindenképpen kudarc – hangsúlyozta a szakember. Ugyancsak fontos, hogy a válaszadó pedagógusok többsége szerint a tantervben szereplő tananyagnak csupán töredéke adható át online. Példaként mondhatjuk, hogy a mostani hetedik osztályosok tudásszintje gyengébb, kevesebb mint a tavalyi hetedikes diákoké(Ezt a cikket a Székelyhonról másolták: https://szekelyhon.ro/aktualis/a-pedagogusok-szerint-romlott-a-diakok-tudasszintje-az-online-oktatas-egy-eve-alatt?fbclid=IwAR0-37K7B6nKxu2LsQg6F-eenwoDOink6cBJDE6b5gdMrRdywCIA3CKvCn0#)
